Száz darab készült belőle - a Mecseki Ércbányászati Vállalat RC rádiója

A pécsi modellezés történetéhez a modellek építése és a versenyeredmények mellett saját távirányító berendezések fejlesztése is hozzátartozik. Ennek tárgyi emléke a fényképeken bemutatott, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál kis sorozatban készült rádió. A fejlesztés történetét a Baranya modellezésének története 1909–1984 című kiadvány is megőrizte.

A történeti kiadvány a digitális modellirányító berendezés tervezőjeként Pertz Ferencet, az Ércbányász Modellező Klub tagját nevezi meg. A fejlesztésnek helyi előzményei is voltak: a klubban korábban Beck Zoltán, majd Pandur Béla és Pertz Ferenc foglalkozott távirányítók készítésével.

A berendezést a pogányi sportrepülőtéren, rádióirányítású repülőmodellek bemutatóján ismertették a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Magyar Honvédelmi Szövetség és Pécs vezetői előtt. A kiadvány szerint a bemutató nagy sikert aratott, és százdarabos sorozat készült a készülékből. 1969. november 5-én került bemutatásra.

A képeken látható fennmaradt rádió külső és belső kialakítása egyaránt figyelemre méltó. Faerezetes előlapján két botkormány, több állítókerék és egy kisméretű mutatós műszer található. A jobb felső sarokban elhelyezett felirat 27,025 MHz frekvenciát jelöl. Az előlap alsó részét zöld borítás fedi.

A hátlap eltávolítása után láthatóvá válnak a botkormányok fém mechanikái, a rugók, a hozzájuk kapcsolódó elektromos alkatrészek és a vezetékek. A különálló áramköri lapokon hagyományos, furatszerelt alkatrészek, köztük ellenállások, kondenzátorok és tekercsek helyezkednek el. Az alsó panelen hat, csavarhúzóval állítható elem sorakozik. A fényképek így az elektronika mellett a készülék mechanikai felépítését és szerelési megoldásait is megmutatják.

Pertz Ferenc későbbi pályájáról egy 2015-ben megjelent portrécikk is beszámol. Az írás felidézi az uránbányánál végzett munkáját, és megemlíti, hogy a modellekhez használt rádiókat egykor maguk fejlesztették. Ez a visszaemlékezés a pécsi modellezés olyan időszakát idézi fel, amikor a modell és az irányításához szükséges berendezés elkészítése egyaránt az alkotómunka része volt. Ez ma már nem így van. A mai modellezők készen vásárolják a rádiókat, azonban az 1970-es években ez Magyarországon szinte elérhetetlen volt.

A MÉV-nél készült rádió a klub műszaki örökségének értékes darabja. A hozzá kapcsolódó dokumentumok a tervező nevét, a nyilvános bemutatót és a százdarabos sorozatot is megörökítik; a fennmaradt készülék pedig kézzelfoghatóvá teszi ezt a történetet.

Források:

• Baranya modellezésének története 1909–1984, 24–25. oldal.

• A Pécsi Ércbányász Modellező Klub története.

• A repülőmodellezés szerelmese, Pertz Ferenc, FEOL, 2015.