In memoriam Kalkó Ede

Kalkó Ede (1937–2011) – A pécsi hajómodellezés Európa-bajnoka

Kalkó Ede a magyar hajómodellezés meghatározó alakja volt, aki a Pécsi Ércbányász Modellező Klub színeiben versenyzett, és az önjáró vitorlás hajómodellek (D-kategória) mezőnyében ért el nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket. Munkája révén a magyar válogatott számos Európa- és világbajnoki sikert ünnepelhetett, ő maga pedig a hajómodellezés mesterévé vált.

Az 1972-es EB és a „Kalkó-pont”

Az 1972-es Európa-bajnokságot Portorozsban (Jugoszlávia, ma Szlovénia) rendezték. Kalkó Ede a DM kategóriában indult egy egyedi konstrukciójú vitorlással, amelyet a híres „Vönöczky-típus” alapján módosított. E hajóval minden futamot megnyert, és a verseny győztese lett volna, ám a zsűri a verseny után megállapította, hogy a hajó orrvitorlája 1 centiméterrel magasabban volt bekötve, mint azt a szabályok megengedték.

A versenybírák így diszkvalifikálták Kalkót, bár a teljesítménye technikai és sportérték szempontjából megkérdőjelezhetetlen volt. Az eset nagy visszhangot váltott ki, és azóta a hasonló technikai hibák megítélését a szakágban „Kalkó-pontként” emlegetik – vagyis: egy olyan apró technikai eltérés, amely önmagában nem döntő a hajó működésére nézve, mégis kizárást vonhat maga után.

Ez az eset jelentősen hozzájárult a szabálykönyv módosításához, amely az ilyen jellegű technikai eltérések mérlegelését pontosabban definiálta.

Az 1974-es diadal és további sikerek

Két évvel később Kalkó Ede 1974-ben Bécsben, a IX. Vitorlás Hajómodellek Európa-bajnokságán a D-10 kategóriában aranyérmet nyert, ezzel Európa-bajnok lett. Ez a győzelem a magyar csapat összteljesítményének is része volt, hiszen három arany-, két ezüst- és két bronzéremmel tértek haza a kontinensviadalról.

1976-ban Hamburgban, ismét EB-n versenyzett. Itt a D-10 felnőtt kategóriában 4. helyet szerzett, a DX kategóriában ezüstérmes lett.

1978-ban Milánóban, az első hivatalos világbajnokságon is a magyar válogatott tagja volt. A csapat 2 arany, 2 ezüst és 1 bronzérmet szerzett. Kalkó Ede ezzel a világbajnoki éremtermés egyik formálója volt.

Civil élet és klubszerep

Kalkó Ede a Mecseki Ércbányászati Vállalat műszerészeként dolgozott, ami különösen precíz műszaki érzéket és kézügyességet igényelt. Ezek a képességek közvetlenül hasznosultak hajómodelljei megépítése során is. A Pécsi Ércbányász Modellező Klubban aktív tagként nemcsak versenyzőként, hanem mentoráló szerepben is tevékenykedett, segítve a fiatalabb nemzedékeket.

Öröksége:

 

2011-ben hunyt el, de öröksége tovább él a magyar modellezésben:

 

- a Kalkó-pont kifejezés azóta is a pontosság és a szabályértelmezés tanmeséje a sportágban,

- eredményei és hozzáállása a sport, a technika és a közösségi építés együttes értékét képviselik.

 

Kategóriák, melyekben versenyzett

A D-10 kategória (Tenrater) az egytörzsű önjáró vitorlás hajómodellek egyik versenyosztálya, ahol a hajó vízvonalhossza fordítottan arányos a vitorlafelülettel. Ez az osztály a hajó méretezésének egyensúlyán alapul, és nagyobb hajótestet csak kisebb vitorlázattal lehet kompenzálni.

Az ilyen hajók jellemzője, hogy:

- külső vezérlés nélkül kell a pályát teljesíteniük (önjárók),

- kizárólag szélenergiát használnak meghajtásra,

- a versenyek során a hajónak meghatározott bójákkal kijelölt pályát kell követnie.

E kategóriában a modell tervezése és a finommechanikai kivitelezés rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen a modellnek önállóan kell navigálnia a szélirány és a hajóállás alapján. Ez a típusú verseny különösen nagy kihívást jelent a versenyzőknek és tervezőknek, hiszen a siker szinte teljes mértékben a modell konstrukcióján és beállításain múlik.

A DM kategória ("D Méter") tágabb osztály, amely a klasszikus, egytestű, önjáró vitorlások közé tartozik, és ekkoriban a nemzetközi versenyek egyik központi kategóriája volt.

A DX kategória hasonló elven működik, ám itt katamarán típusú, két testű modellek versenyeznek, amelyek még összetettebb beállítást és tervezést igényelnek. E kategóriákban az apró technikai részletek, a vitorlák anyaga, súlyeloszlás és hidrodinamikai jellemzők mind döntő szerepet játszanak.